A Határtalanul program lehetőséget biztosított számunkra, hogy tanulmányi kirándulás hetedikesnek! pályázat keretében keretében 5 napot tölthettünk el Románia magyar lakta területén, Erdélyben.
Az utat megelőzően Határtalanul! előkészítő foglalkozáson vettünk részt. A foglalkozás célja Románia kultúrájának, kultúrtörténetének a megismertetése, kiemelve a történelem órákon megismert eseményeket, a lakosság etnikai összetételét, illetve Erdély földrajzi szerkezetét, valamint történelmi és irodalmi életben betöltött szerepét. Megismerték a tanulók a buszos etikai kódexet, a bejárni kívánt útvonalat és a programokat. Ezt követően Kőrösi Csoma Sándor életével, útjának állomásával kapcsolatban egy tesztet oldottak meg a diákok, ezzel is jobban megismerve a meglátogatni kívánt iskola névadóját.
Utunkat a Kertvárosi Általános Iskola Bolyai János Általános Iskola diákjaival közösen tettük meg. Utunk első nagy állomása Kolozsvár volt, ahol a Mátyás szobrot tekintettük meg. A szállásunk Szovátán volt.
Másnap reggel lesétáltunk a Medve-tóhoz, melynek megismertük történetét, majd ezt követően busszal elmentünk a Gyilkos-tóhoz és a Békás szoroshoz, melyet végig is sétáltunk. Este a szállásunk Kovásznán volt.
Harmadik napon délelőtt közös kulturális és sport programot szerveztük a kovásznai Körösi Csoma Sándor Líceum diákjaival, illetve adományokkal, ajándékokkal kedveskedtünk nekik. Az iskolában a 7. és 8. osztályos diákok fogadtak bennünket. Körbevezettek iskolájukban, elénekelték a Székely Himnuszt, illetve versekkel, énekekkel készültek nekünk. Ezt követően a gyerekek beszéltek az iskolájukról, az oktatási rendszerről, majd a magyarországi diákok is bemutatták az erdélyi gyerekeknek ugyanezt. A kulturális program lezárásaként az általunk vitt ajándékok kerültek átadásra. Utána együtt átsétáltunk a sportcsarnokba, ahol egy barátságos focimérkőzésre került sor. Délután látogatást tettünk Csomakőrösön ahol megtekinthettünk egy reformátust templomot, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Múzeumban és a szülőháznál tettünk látogatást, majd Körösi Csoma Sándor szobránál emlékkoszorút helyeztünk el. Ebéd után kisétáltunk Kovászna főterére, ahol megismertük a Pokolsár történetét, és megtekinthettük a feltörő mofettát. A délután további részében a gyerekek kicsit lazíthattak és közös fürdés vette kezdetét, melyhez csatlakoztak a kovásznai diákok is.
A negyedik napon a kovásznai szállást elhagyva első utunk Farkaslakára vezetett, ahol a Millenniumi Emlékoszlopnál, illetve Tamási Áron sírjánál elhelyeztük emlékkoszorúnkat. A következő állomás Korond volt, ahol a gyerekek megismerték az erdélyi kézművesség portékáit, melyből szívesen vásároltak is. A délutáni program a parajdi Sóbánya megtekintése volt, ahol a törvényi előírásoknak megfelelően 2 órát tölthettünk. Az éjszakát Szovátán töltöttük ahol már az első éjszaka is voltunk.
Az ötödik napon hazafelé megálltunk és megemlékeztünk Mádéfalván az 1764-ben történt több száz székely lemészárolására. Majd Királyhágón megcsodáltuk a magasba emelkedő hegyeket és a közötte húzódó völgyeket. A tanulók az út során feleleveníthették földrajzi, irodalmi és történelmi emlékeiket. A nagyobb helyszíneket, látnivalókat, a diákok mint idegenvezetők mutatták be társaiknak. A hazavezető út jókedvben, énekkel teli telt. Az út során a diákok között barátságok szövődtek és a kapcsolatot a későbbiek során is szeretnék tartani egymással. A tanulmányi kirándulás nagy élmény volt a tanulóknak, mert nem csak barátságok szövődtek, a tudásukat gyarapíthatták, de a valóságban is megtapasztalhatták azt, amiről eddig csak a tankönyvekből tanultak.
Az értékelő órára a Bolyai iskolában került sor. Megbeszéltük Erdély magyarságáról, a tanulmányi kirándulás eredményeképpen szerzett személyes tapasztalatokat, ismereteket. Összegeztük a külhoni magyarsághoz kapcsolódó ismereteket. Megtekintettük a videófelvételeket, megnéztük a fényképeket és kiválasztottuk belőlük azokat, amelyeket a kiállításon is megmutattunk az iskola diákjainak. A kiállításra az Éltes Iskolában került sor. A két iskola tanulói, akik az úton részt vettek újra találkozhattak egymással, elmesélték az élményeiket, mi az, ami tetszett nekik. Arra példát nem tudtak mondani, hogy mi az, ami nem tetszett nekik, mi volt számukra megterhelő. Örömöt és hálát éreztek azért, hogy ezen az úton részt vehettek, mely örök emlék számukra. Máskor is szívesen részt vennének egy ilyen tanulmányi kiránduláson.
